2011. november 28. 15:27 - Zöld Intézmény

Egy Zöld Filmklub pattogatott kukorica fogyasztásának ökológiai lábnyoma

Egy Zöld Intézményhez méltóan november 24-én újra Zöld Filmklubot szerveztünk a Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében. A vetítés mellé pattogatott kukoricát és üdítőt biztosítottunk a résztvevőknek, természetesen díjtalanul. Az ökológiai lábnyom lényegét már bemutattam egy előző postban. A mostani bejegyzésben érdekesség képen szeretném megmutatni az ökológiai lábnyom alkalmazásának lehetőségét egy szerény példával illusztrálva.

Megbecsülhető a rendezvény alatt kiosztott pattogatott kukorica előállításához tartozó ökológiai lábnyom, ha pár egyszerűsítéssel azért élünk. Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy adott tevékenységhez vagy előállított termékhez mekkora termőterületre van szükség a Földön. A pattogatott kukoricára is kiszámíthatjuk ezt, ha pár feltevéssel élünk az egyszerűsítés kedvéért. Mivel minden gazdasági tevékenységhez és termékhez számolható ökológiai lábnyom, a számolás elején muszáj a rendszert lehatárolni, és megmondani, hogy mit veszünk számba. Esetünkben feltételezzük, hogy a kukoricát Magyarországon termelték meg. Eltekintünk a csomagoláshoz, szállításhoz és a kipattogtatáshoz felhasznált energia előállításhoz kapcsolódó ökológiai lábnyomtól, hiszen ezek számbavétele rengeteget bonyolítana a számításon.

Ahhoz hogy ökológiai lábnyomot (EF) számoljunk, az alábbi adatokra van szükségünk:

  • Az előállított termék (keletkezett hulladék) mennyisége. (P)
  • Egy nemzeti szorzótényezőre, amely az adott típusú nemzeti földterület átlagos éves hozamát határozza meg. (Yn)
  • Egy termékenységi faktorra, amely a földterület típusához kötődő termelékenységet számszerűsíti országonként meghatározva. (YF)
  • Egyenértékesítési faktorra, amely biztosítja a nemzetközi összehasonlíthatóság lehetőségét (Ettől most eltekintünk a példánkban.) (EQF)

Az ökológiai Lábnyom kiszámításának általános képlete: EF=P/Yn*YF*EQF

12 dobozt pattogtattunk ki, amely összesen 3,6 kg (P) pattogatott kukoricát eredményezett. A KSH adatai alapján a kukorica átlagos hozama 6470 kg/HA (Yn) volt Magyarországon 2010-ben. A termelékenységi faktor az adott, Magyarországon a termőterülethez 1,1-es érték tartozik (Yf). A képletbe behelyettesítve és a hektárt négyzetméterre átváltva azt az eredményt kapjuk, hogy 3,6 kg pattogatott kukorica előállításához megközelítő becslést adva 6,12 négyzetméter termőterületre van szükség.

Ez az érték nem tűnik nagynak, de felhívnám a figyelmet pár dologra: Itt egyetlen filmezés egyetlen kellékének előállításához becsültünk meg ökológiai lábnyomot sok egyszerűsítést alkalmazva, így az érték szükségszerűen csökkent. Az ipari tevékenységeknek és tonnaszámra előállított termékeknek ugyan ilyen metodika alapján megbecsülhető az ökológiai lábnyomuk. A képletben szereplő termékenységi faktorok, illetve az egyenértékesítési faktorok sokszor nem publikusak. Aki ipari szintű tevékenységek ökológiai lábnyomát szeretné megbecsülni, annak ezeket az adatokat a global footprint network-től kell „megrendelnie”. Ez a szervezet fejleszti az adatbázisát folyamatosan, és biztosítja a metodika elterjedéséhez szükséges háttér információkat és adatokat.

Remélem a bejegyzéssel sikerült kicsit megvilágítani az ökológiai lábnyomszámítás lehetőségeit és korlátait. Messze vagyunk még attól, hogy felváltsa a GDP-t, viszont egy alkalmas alternatív mérőszám arra, hogy árnyalja a gazdasági teljesítményt, számszerűsítve annak környezetre gyakorolt hatását.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldintezmeny.blog.hu/api/trackback/id/tr343418856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.